Kalkulátor/Üzleti kalkulátor/ Nullszaldós kalkulátor

Ingyenes kalkulátor, amely a fix és változó költségek alapján automatikusan kiszámítja a nullszaldót. Ellenőrizze a cél nyereség eléréséhez szükséges eladott mennyiséget.

Mi a fedezeti pont?

A fedezeti pont az a pont, ahol az összes bevétel pontosan megegyezik az összes költséggel, amely pontnál sem nyereség, sem veszteség nem keletkezik. Ez egy fontos mutató annak meghatározására, hogy egy vállalatnak minimum mennyi mennyiséget vagy értékesítési összeget kell termelnie vagy eladnia.

Alapfogalmak

A fedezeti pont elemzés a következő három fő elemre épül
- Fix költségek: Termelési volumentől függetlenül felmerülő költségek (pl. bérleti díj, biztosítás, berendezések értékcsökkenése)
- Változó költségek: A termelési volumennel arányosan változó költségek (pl. nyersanyagok, közvetlen munkaerő, csomagolás)
- Eladási ár: Egy termék vagy szolgáltatás egységára

Mennyiségi alapú fedezeti pont

BEP(Mennyiség) = Fix költségek ÷ (Eladási ár - Egységnyi változó költség)

Beviteli adatok


Számítási Eredmények


0

0

0

0

A fedezeti pont elemzés alkalmazásai


  • 1. Üzleti döntéshozatal
    • Új üzlet értékelése: Annak a valószínűségnek a becslése, hogy a várható értékesítés meghaladja a fedezeti pontot
    • Termékcsalád értékelése: Jövedelmezőség elemzése az egyes termékek fedezeti pontjának összehasonlításával
    • Berendezés beruházási döntések: A további berendezés beruházás miatt megnövekedett fix költségek és csökkent változó költségek fedezeti pontra gyakorolt hatásának elemzése
  • 2. Árazási stratégia
    • Árképzés: Fedezeti pont elemzés különböző árforgatókönyvekben
    • Kedvezmény politika: Annak értékelése, hogyan befolyásolja a kedvezmények miatt megnövekedett értékesítési volumen a fedezeti pontot
    • Árdifferenciálás: Optimális árak meghatározása különböző piaci szegmensekre
  • 3. Költséggazdálkodás
    • Fix vs. változó költség döntések: Kiszervezés (megnövekedett változó költségek) összehasonlítása a házon belüli termeléssel (megnövekedett fix költségek)
    • Költségcsökkentés hatása: Annak elemzése, hogyan befolyásolják a különböző költségmegtakarítási alternatívák a fedezeti pontot
    • Munkaerő tervezés: Az állandó (fix költség) és ideiglenes (változó költség) munkaerő optimális arányának meghatározása
  • 4. Célkitűzés
    • Értékesítési cél: Értékesítési volumenek meghatározása a célnyereség eléréséhez
    • Teljesítménymérés: Teljesítmény mérése a tényleges értékesítési volumenhez és a fedezeti ponthoz viszonyítva
    • Ösztönző struktúra: Ösztönző rendszerek kialakítása a fedezeti pontot meghaladó értékesítésre
  • 5. Kockázatkezelés
    • Biztonsági tartalék számítása: (Várható értékesítési volumen - Fedezeti pont értékesítési volumen) / Várható értékesítési volumen
    • Érzékenységvizsgálat: A fedezeti pont érzékenységének elemzése az ár, költség és értékesítési volumen változásaira
    • Forgatókönyv tervezés: Fedezeti pont elemzés a legrosszabb/legjobb/alap forgatókönyvekben
  • 6. Pénzügyi tervezés
    • Forgótőke követelmények: A fedezeti pont eléréséig szükséges pénzeszközök előrejelzése
    • Befektetői meggyőzés: Az üzleti életképesség bemutatása a befektetőknek egyértelmű fedezeti pont elemzéssel
    • Hitel tervezés: A fedezeti ponthoz kapcsolt hitel visszafizetési tervek kialakítása

GYIK


  • K1: Mi a különbség a fedezeti pont és a haszonkulcs között?
    V: A fedezeti pont az, ahol az összes bevétel egyenlő az összes költséggel, ami sem nyereséget, sem veszteséget nem eredményez. A haszonkulcs az az arány, amit az eladási árból a költség levonásával kapunk, ami a jövedelmezőséget jelzi. Általában az alacsonyabb fedezeti pont és a magasabb haszonkulcs jobb üzleti jövedelmezőséget jelez.
  • K2: Hogyan számítjuk ki a fedezeti pontot több termék értékesítése esetén?
    V: Több termék esetén használjon súlyozott átlagos fedezeti hozzájárulást, amely figyelembe veszi a termékmixet (értékesítési arányt). Számítsa ki az átlagos fedezeti hozzájárulást úgy, hogy minden termék fedezeti hozzájárulását megszorozza az értékesítési arányával és összeadja őket, majd használja ezt a fedezeti pont kiszámításához.
  • K3: Hogyan különböztetjük meg a fix és változó költségeket?
    V: A fix költségek következetesen felmerülnek függetlenül a termelési vagy értékesítési volumentől (bérleti díj, biztosítás, fizetések stb.), míg a változó költségek a termelési volumennel arányosan változnak (nyersanyagok, csomagolás stb.). A gyakorlatban némely költséget nehéz lehet egyértelműen kategorizálni, és fontos figyelembe venni, hogy hosszú távon minden költség potenciálisan változhat.
  • K4: Hogyan befolyásolja az áremelés a fedezeti pontot?
    V: Minden más tényező változatlansága mellett az áremelés növeli az egységenkénti fedezeti hozzájárulást, így csökkenti a fedezeti pont mennyiségét. Mivel azonban az áremelés csökkentheti az értékesítési volument, a tényleges hatásnak figyelembe kell vennie az árrugalmasságot.
  • K5: Mik a fedezeti pont elemzés korlátai?
    V: A fedezeti pont elemzésnek a következő korlátai vannak:
    • Nehézség minden költség pontos besorolásában fix vagy változó kategóriába
    • Az értékesítési árak változhatnak az értékesítési volumennel
    • Nem veszi figyelembe a termékmix változásait
    • Nem tükrözi a költségszerkezet időbeli változásait
    • Nem veszi figyelembe a nem lineáris költségviselkedést